Új európai szövetséget talált magának a Fidesz
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz vezetője bejelentette, hogy csatlakoznak az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjához az EP-ben, de csak a választások után.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz vezetője bejelentette, hogy csatlakoznak az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjához az EP-ben, de csak a választások után.
Az Európai Parlament közölte, hogy vizsgálatot indít egy orosz nemzetiségű lett képviselő, Tatjana Zdanoka ellen, akit egy tényfeltáró cikkben azzal vádoltak meg, hogy az elmúlt két évtizedben Moszkvának kémkedett.
Az orosz The Insider oknyomozása szerint Tatjana Ždanoka, az Európai Parlament lett képviselője legalább 2004 óta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) beépített ügynökeként tevékenykedik. Az újságírók által megszerzett és hitelesített, kiszivárgott e-mailek arra utalnak, hogy Ždanoka már 2005 októberében kapcsolatban állt Dmitrij Gladejjel, az FSZB szentpétervári tartótisztjével.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalása komoly figyelmet fordított a magyar uniós források ügyére, de az erős nyelvű állásfoglalásnak közvetlen kihatása nincs a még befagyasztott közel 21 milliárd eurónyi magyar EU-pénzre. A decemberi döntés, mely 10,2 milliárd eurót oldott fel a jogszabályi reform hatályba lépése után, most politikai szinezetet kapott az EP-választások előtt. Az Európai Bizottság állítja, hogy a jogállamisági kötelezettségeik miatt nem köthettek és nem is köthetnének politikai alkut a magyar kormánnyal. A magyar kormánykommunikáció azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó engedni a migráció és az LMBTQ-ügyek terén, miközben Brüsszel szerint ezek a viták csak minimális összegű forrást blokkolnak. Az Európai Bizottságnak most keménynek és együttműködőnek kell lennie egyidejűleg, hogy elkerülje az uniós feszültségeket: egyszerre legyen szigorú és kooperatív az Orbán Viktor vezette kabinettel az EP-választások előtt.
Az Európai Parlament nagy visszhangot kiváltó határozatban ítélte el a magyar kormányt, állítva, hogy az Európai Unió alapértékeinek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket tesz a budapesti fél. Az állásfoglalás ezzel együtt az Európai Bizottságot is elmarasztalta, amiért tavaly decemberben teljesítettnek vették az igazságügyi reformmal a horizontális feljogosító feltételeket. Az EP-képviselők többsége szerint viszont a 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást megnyitó döntés megalapozatlan. Bár a mostani strasbourgi döntés megkavarja a kormány és az EU közötti vitát, kötelező érvénye nincs, inkább a nyári EP-választási kampány nyitányának tekinthető.
Az Európai Unió számára kulcsfontosságú tervét mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egész intézményrendszert érintő átfogó reformról. A javasolt átalakítást alapvető fontosságúnak tartják az EU működőképességének és hatékonyságának biztosítása érdekében, különösen akkor, amikor az EU 30 vagy még több tagállammal bővül.
Óriási többséggel, 496 igen, 70 ellenszavazat és 64 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament azt a határozatot, amely bírálja a Fico-kormány által kidolgozott büntetőjogi reformot - írja a Paraméter.sk. A határozat szerint a tervezet sérti a jogállamot, és figyelmeztet arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Ügyészség is aggódva figyeli az elfogadását.
A magyar források mindaddig zárolva maradnak, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt – jelentett ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök az Európai Parlament előtt mondott beszédében. Az elmúlt időszakban a képviselők többször is követelték, hogy a Bizottság ne fizessen Magyarországnak a befagyasztott kohéziós forrásokból, valamint a helyreállítási alapból. Von der Leyen szerint csak az igazságügyi reform miatt feloldott 10,2 milliárd euróhoz férhet hozzá Magyarország, és ez addig így is maradhat, amíg a kormány nem tesz megfelelő lépéseket. Az EB-elnök szerint most egy egységes EU-ra van szükség, valamint bízik abban, hogy megállapodás születik Ukrajna támogatásáról.
Az Európai Parlament ötpárti állásfoglalásban szólítaná fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy vizsgálják meg a magyar kormány súlyos és folytatólagos uniós értékkel szembeni politikáját. A tervezet burkoltan bírósági perrel és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti a bizottságot, miközben az ötpárti támogatás azt sugallja, hogy a plenáris szavazás eredménye előre kiszámíthatónak tűnik, és követelni fogják a képviselők, hogy induljon meg a 7. cikk szerinti eljárás a magyar kormánnyal szemben – számolt be a Szabad Európa.
Közös nyílt levélben kérték az Európai Parlament képviselőit az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács gyalogos, kerékpáros és közlekedési dolgozói munkacsoportjai, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak a kisteherautó-vezetők szakmai képzésére. Az ETSC azzal érvel, hogy a kistehergépjárművek által okozott balesetek számának növekedése indokolja a hasonló szigorúságú szabályok bevezetését, mint az autóbusz-vezetőknél.
Kedden az európai parlamenti képviselők szavaznak az Erasmus-program jövőjéről, de komoly vita bontakozott ki: a jobbközép Európai Néppárt (EPP) a szélsőjobboldali képviselők támogatásával kezdeményezte a jogszabály szövegének módosítását, amelynek célja az Erasmus-program előnyeinek kiterjesztése Magyarországra is, amely jelenleg nem fér hozzá a programhoz. Eközben Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter arra kérte Miskolc ellenzéki polgármesterét, aki a helyi egyetem kuratóriumának tagja, hogy álljon ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer mellett.
A magyar kormány a jelek szerint elfogadja az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát, így a februári rendkívüli EU-csúcson elindulhatnak az EU-segélyek Ukrajnának. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan nagyon sok követelést fogalmazott meg a támogató szavazatáért, de a szerdán elfogadott közös tagállami álláspontba ezekből kevés dolog derült be. A Bloomberg szerint a magyar meghátrálás megnyithatja az utat Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártszövetséghez való csatlakozás előtt: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ugyanis az ukrán támogatások megszavazását szabta árul a szövetségbe való belépéshez.
Az Európai Parlament szinte azonnal bírálta az Európai Bizottságot, hogy december közepén teljesítettnek vette a horizontális feljogosító feltételeket, így elindulhattak a másfél évig álló uniós kifizetések Magyarország számára. Most az Európai Néppárt vizsgálatot kezdeményez a magyar igazságügyi reform miatt, mert szerintük problémák lehetnek. Újra veszélybe kerülhetnek a magyar kohéziós támogatások.
Az EU megállapodott a migráció és a menekültügy kezelésének új szabályairól – jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Tanács és a Bizottság tagjaival folytatott egyeztetése után. Az új szabályozás sokkal szigorúbb lesz, de Magyarország így sem támogatta, de nem kellett egyhangú döntés.
Az Európai Unió intézményei pénteken politikai megállapodást kötöttek az európai médiaszabadságról szóló törvényről (EMFA), amelynek célja a médiapluralizmus megerősítése a tömbön belül. Az EMFA, amelynek célja a médiaszektor szabadságának és sokszínűségének előmozdítása, az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament képviselői közötti tárgyalások eredményeként született meg. Bár a megállapodást jelentős előrelépésként ünneplik a civilek is, rengeteg benne a vitatott kompromisszum.
Ma hajnalra összejött a villamosenergia-piac szerkezetének reformjáról szóló előzetes politikai alku a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament delegációja között, így innentől már csak formalitásnak számít, hogy az alkuból jogszabály is legyen. A reformot előterjesztő Bizottság külön közleményben üdvözölte a jó hírt.
Nagyon kemény tartalmúnak tűnő levelet írt az Európai Parlament négy nagy pártcsaládjának frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amely szerdán a Portfolio birtokába jutott. Ebben gyakorlatilag arra szólítják fel a pénzek kifizetéséért felelős Bizottság elnökét (akinek jövő évi újraválasztását könnyen el tudná kasználni ez a négy nagy párt együtt), hogy a testület legalább 2024. január 10-ig ne kezdjen el kifizetni egy centet se Magyarországnak azon felzárkóztatási forrás részből (kb. 10 milliárd euró), amely a magyar igazságügyi reformok bizottsági jóváhagyása nyomán ma felszabadul. Ezt a kérést könnyedén teljesíteni tudja a Bizottság, hiszen az igazságügyi reform jóváhagyása után a benyújtott fejlesztési számlákat 60 napos határidővel fizetheti ki a testület, tehát el tudja húzni január közepe utánra.
Az EU megállapodott azokról a szabályokról, amely gyorsítja a bűncselekményekből származó vagyon befagyasztását és elkobzását. Az új rendszer kiterjed a szankciókkal sújtott orosz és fehérorosz magánszemélyek pénzügyi eszközeire is.
Miközben Európa a közelgő júniusi parlamenti választásokra készül, a Politico által megszerzett belső felülvizsgálatból kiderül, hogy az Európai Parlament kiberbiztonsági infrastruktúrája „még nem felel meg az iparági szabványoknak”, és nem biztosít védelmet az idegen államok által bevetett hackerek és más fenyegető csoportok jelentette fenyegetettségnek. A jelentést, amelyet az EP saját informatikai osztálya, a DG ITEC készített november 29-i keltezéssel, a múlt héten mutatták be az Európai Parlament (MEP) egy képviselőicsoportjának. Jövőre súlyos politikai válság lehet a választásokból, főként ha Oroszország is támadást indít.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.